A Streptococcus pyogenes baktérium sejtmembránjának kardiolipinre adott emberi immunválasz új lökést adhat az onkológiai immunterápiás módszerek tökéletesítéséhez.

Az upadacitinib emelt dózisban kedvezőbb hatású az adalimumab standard adagjainál arthritis psoriaticában.

Az új biológiai terápiák – így a tumornekrózis faktor-alfa gátlók és a chekpoint-inhibitorok – bevezetésével emelkedik a iatrogén demielinizációk gyakorisága. A iatrogén központi idegrendszeri gyulladások prognózisa azonban kedvező, mivel jól reagálnak az alkalmazott biológiai gyógyszer felfüggesztésére és szteroidra, de nekrózis faktor-alfa gátló kezelés mellett, illetve chekpoint-inhibitorok újraindításakor hosszú távú monitorozás szükséges. 

Egy új retrospektív analízis szerint az aromatázgátlókat szedő túlsúlyos emlőrákos nők ízületi fájdalmait az omega-3 zsírsavak jelentősen csökkentik.

A periódusos rendszer 118 eleméből 92 fém. A szervezet számára toxikus fémionok is akadálytalanul juthatnak be a szövetekbe az esszenciális fé­mek kapuin keresztül. Az emberi szervezet felépítéséhez és működéséhez nélkülözhetetlen 16 fém fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartá­sában, a fehérjék felépítésében és működésében, az oxidoredukciós folya­matokban. Ha nem elégséges vagy túl nagy mennyiségben vannak jelen, betegségek, mérgezési tünetek alakulhatnak ki. A nem esszenciális fémek dózisuk, expozíciós idejük és sok más faktor függvényében betegségeket, mérgezést, halált okozhatnak. A közleményben ismertetjük a fémek sze­repét a krónikus nem fertőző betegségek és az idegrendszeri degeneratív folyamatok kialakulásában.

Az EMA javasolja az Alofisel forgalomba hozatali engedélyének megadását. 

A rheumatoid arthritis biológiai kezelésében használt adalimumab megköti a tumor nekrózis alfát. Két randomizált tanulmány eredményei szerint ezzel a nem fertőző uveitis progresszióját is késleltetni lehet.

Az immunrendszer fő feladata a szervezetbe kerülő idegen fehérjék, antigé­nek, fertőző ágensek elleni harc, de a szervezeten belül kialakuló daganatos folyamatok elleni küzdelemben is fontos szerepe van. Az immunrendszer reagál a környezeti fizikai (hő, ultraibolya sugárzás, radioaktivitás) és kémiai ágensekre (dohányzás, környezetszennyezés, gyógyszerek) is. Ezek az ágen­sek stimulálhatják a működést (túlérzékenységi reakciók, autoimmunitás), vagy gátolhatják azt (fokozott hajlam a rákra vagy fertőzésekre). Ezekkel a jelenségekkel foglalkozik az immuntoxikológia.

Az elmúlt 50 évben az onkológiában a sebészet, sugárterápia és kemoterápia voltak a fő fegyverek a betegség elleni harcban. Az immunterápia megjelenése paradigmaváltást hozott, mivel a használt szerek nem a daganatsejteket, hanem az immunrendszer sejtjeit célozzák meg. 

Korábbi megfigyelések szerint az etanercept perispinális adagolásával Alzheimer kór mérsékelt vagy súlyos formájában, agyi sérülések és stroke után jelentős klinikai javulást lehet elérni. kérdés, hogy szubkután alkalmazásával is elérhető-e javulás.